A Forma–1 világa állandó fejlődésen megy keresztül, ahol az innováció és a technológiai újítások központi szerepet játszanak. Azonban egyre több élmenő pilóta, köztük a jelenlegi háromszoros világbajnok Max Verstappen is úgy látja, hogy a sportágnak érdemes lenne visszatérnie a 2010-es évek eleji gépek koncepciójához. Ennek hátterében az áll, hogy a pilóták és a rajongók is hiányolják azt a fajta „vezetői élményt” és tiszta versenyzést, amelytől annak idején a Forma–1 annyira különleges volt.
Az elmúlt években a szabályváltozások elsősorban a leszorítóerőcsomagokra, a biztonságra, valamint a fenntarthatóságra összpontosítottak. Ennek eredményeként a jelenlegi 2025-ös F1-es autók minden eddiginél bonyolultabbak, és az aerodinamikai leszorítóerő prevenciója érdekében sok részlet szabályozásra, korlátozásra került. Ugyan ezek a módosítások komoly technológiai áttöréseket eredményeztek, mégis felmerül a kérdés: valóban ezek teszik izgalmassá a versenyeket?
Max Verstappen és több másik kulcspillanatban lévő versenyző is egyre inkább azt hangoztatja, hogy a 2010 körüli gépek – mint például a Red Bull RB6 vagy a Ferrari F10 – egyszerre voltak egyszerűbbek és látványosabbak, miközben nagyobb mértékű fizikai kihívást jelentettek. Ezek az autók még nem voltak ennyire érzékenyek az aerohatásokra, a DRS és a szenzorok szerepe minimális volt, így a pilótákra sokkal nagyobb teher hárult a vezetői tudás terén.
Az adatok is azt mutatják, hogy a 2010-es évek elején sokkal szorosabb csaták zajlottak a pályán. A gumistratégiák, az üzemanyag-menedzsment és a beállítások finomhangolása mind-mind a versenyzők kezében volt, a mostanihoz képest kisebb mérnökségi támogatással. Ráadásul a mai autók „tiszta követése” gyakran nehézkes marad, a turbulens légörvények miatt, amit az új szabályok ugyan enyhítettek, de nem szüntettek meg teljesen.
2025-ben a Forma–1 technológiai szintje elképesztő magasságokba emelkedett. A hibrid rendszerek, az energia-visszanyerés, a regulált áramlások és a kiterjedt szimulációk némileg elvették azt a nyers, instinktív vezetési élményt, amely a sportág egyik védjegye volt. Verstappen szerint a kevésbé összetett aerodinamika, és a nagyobb szabadságot nyújtó gumik és futómű-beállítások segítenék visszaterelni a középpontba a versenyzői tudást és a látványos előzéseket.
A Forma–1 irányítása természetesen folyamatosan próbálja megtalálni az egyensúlyt az innováció és a látványos versenyzés között. Az FIA 2026-ra új szabálycsomagot vezet be, melynek célja, hogy tovább javítsa a pályán zajló csatákat, miközben a fenntarthatósági célokat is tartani kívánja. Mindez azonban megosztja a mezőnyt: míg egyesek támogatják a további technológiai fejlődést, addig számos pilóta és szurkoló szeretne visszatérni a régi „aranykor” receptjéhez.
A 2010-es autókhoz való visszatérés valószínűleg nem megvalósítható a jelen környezetvédelmi és biztonsági elvárások árnyékában, azonban a versenyzői látványosság, a szoros csaták és a tiszta technikai kihívás mindenképpen olyan tényezők, amelyeket nem szabad elveszíteni. Ahogy Verstappen is felhívja rá a figyelmet: a Forma–1 igazi szépsége az ember és a gép közötti harmónia, melynek középpontjában mindig is a versenyző állt – és sokak szerint így kellene maradnia a jövőben is.
