Az FIA legutóbbi döntései jelentős változásokat hozhatnak a Forma-1 világában a 2026-os szezonra, amely az erőforrás-fejlesztések és a közös tesztelési lehetőségek témakörében komoly fejleményeket eredményezett. A Forma-1 csapatai és a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) között hónapok óta folynak az egyeztetések olyan kérdésekről, mint a Technikai Partnerségi Csapatok (TPC) tesztjeinek szabályozása és a közelgő új motorgeneráció költségvetésének keretei. Mindezek hátterében ott munkál az innováció és költségszabályozás közötti finom egyensúly megtartása.
A TPC, vagyis a tavalyi autókkal végzett privát tesztek időszaka jelentős átalakulásokon megy keresztül, hiszen az új szabályok szerint a csapatoknak szélesebb körű együttműködésre és transzparenciára kell törekedniük. Az FIA olyan megállapodást dolgozott ki, amely egységesebb és minden csapat számára korrekt lehetőséget biztosít arra, hogy fejlesztési munkájukat a pályán is ellenőrizhessék – ugyanakkor a versenyközpontú és költséghatékony szemlélet sem veszett el. A csapatok szorosabban ellenőrizhetik egymás tesztelési stratégiáit és adatgyűjtési módszereit, ami egy átláthatóbb és fair működési környezetet teremt.
Közben egy másik, még ennél is jelentősebb témakör kezdte el uralni a rajtrács és az F1 vezetői közötti diskurzust: az új, 2026-ban bevezetésre kerülő erőforrások költségtervezete. Az elektromos és fenntartható technológiákra támaszkodó új motorformula hatalmas fejlesztési lehetőségeket – és legalább akkora költségnövekedést – hordoz magában. Egyes kulcsszereplők attól tartanak, hogy az új szabályok a jelenlegihez képest akár duplájára is növelhetik a motorral kapcsolatos fejlesztési és gyártási ráfordításokat.
Az erőforrás-költségvetés kérdéskörét bonyolítja, hogy a jelenlegi limitációk mellett a 2026-os évadra tervezett technológiai fejlettség jóval nagyobb anyagi ráfordítást igényel, mint amire a sportág jelenlegi szabályrendszere készült. Az új formula radikálisan eltér az eddig megszokottól: a 100%-ban fenntartható üzemanyag, az elektromosság nagyobb arányú használata és az energianyerő rendszerek bővítése mind-mind fejlesztői forrásokat követelnek. Az újonnan belépő gyártók – mint például az Audi – számára is jelentős kihívás lesz a mezőnyhöz való felzárkózás, miközben a tapasztaltabb versenyzők a jelenlegi infrastruktúrájukat kell, hogy az új követelményekhez igazítsák.
További izgalmakat hoz a költségek feletti vita, hiszen a szakértők szerint a most meghúzott 95 millió dolláros erőforrás büdzsé három év alatt hamar kimerülhet, ha valóban életbe lépnek az új technológiai elvárások. Ilyen körülmények között a top csapatok és a kisebb alakulatok közötti szakadék is tovább nőhet, ami hosszú távon a bajnokság kiegyensúlyozottságára is kihatással lehet.
Mindemellett a sportág jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy miként sikerül összeegyeztetni az innováció, a költséghatékonyság és a fenntarthatóság hármas igényeit. Az FIA, a csapatok és a beszállítók előtt álló feladat nem kisebb, mint egy olyan szabályrendszer kidolgozása, amely a technológiai fejlődést segíti, miközben megőrzi a motorsport tradícióit és biztosítja a hosszú távú fenntarthatóságot. Az elkövetkező hónapok várhatóan komoly egyeztetéseket és kreatív megoldásokat hoznak majd, mivel a tét nemcsak a sport jelenéről, hanem a következő évtizedek F1-es irányáról is szól.
