Az Alpine Formula 1-es csapata számára az idei szezon első fele igazi hullámvasútnak bizonyult, amiben volt minden: csalódás, reménysugár és váratlan fordulatok. A francia istálló nagy reményekkel vágott neki a 2024-es évnek, de a valóság meglehetősen kegyetlenül formálta az elvárásokat – már a legelső futamoktól kezdve látszott, hogy a tempó és a megbízhatóság is elmarad a középmezőny legjobbjaitól. A lelkes szurkolók ugyanakkor egy olyan csapathoz hűek továbbra is, amelyben mindig ott van a potenciál arra, hogy fordítsanak a helyzeten.
Az évkezdet nehézségei nem voltak meglepőek azoknak, akik nyomon követték a csapat téli fejlesztéseit: a szélcsatornában tapasztalt problémák, valamint a motorfejlesztési korlátok miatt az autó nem tudta felvenni a versenyt még a feltörekvő csapatokkal sem. Az Alpine erőforrása továbbra is elmarad a riválisok teljesítményétől, ami különösen fájó, ha visszatekintünk azokra az évekre, amikor a Renault motor még meghatározónak számított. Ennek fényében nem volt meglepő, hogy Pierre Gasly és Esteban Ocon is szenvedett, gyakran már az időmérő első szakasza jelentette a végállomást számukra.
Mindez igazán látványos volt a bakui és az imolai futamokon, ahol a csapat szinte láthatatlan volt a pontszerző zónában, sőt, olykor még a középmezőny hátsó részében is ki kellett állniuk. A tif tif ellenevő kihívások mellett azonban a csapatnál soha nem adták fel a reményt: a mérnökök és a pilóták egyaránt keményen dolgoztak azon, hogy a fejlesztések kifizetődjenek, és legalább a szezon közepére elkezdjenek pontokat szerezni.
A fordulópontot a Kanadai Nagydíj hozta el, ahol Esteban Ocon összeszedett néhány értékes pontot, ráadásul ez a pontszerzés nem egyedi alkalomnak tűnik, hanem a lassú, de biztos fejlődés jele. Az ezt követő futamokon már látható volt, hogy az Alpine új fejlesztései – különösen az aerodinamikai csomag – elkezdtek működni, és a versenytempó is felzárkózott a középmezőny alsó régiójához. Gasly és Ocon hatékonyabb együttműködése és tapasztalata komolyan segítette a fejlődést, még ha a végső cél, az állandó pontszerző helyek egyelőre elérhetetlen is maradt.
Az istálló legjobb pillanatait egyértelműen azok a futamok jelentették, amikor minden ellenszél ellenére sikerült a stratégiai döntésekkel és a jó tempóval előrébb lépniük. Egy-egy jól irányzott boxkiállás vagy bátor gumistratégia sokat segített a csapaton, főleg akkor, amikor a megbízhatóság is végre javulni kezdett. A pilóták közül Ocon érezhetően magabiztosabbá vált, és remekül alkalmazkodott az autó limitált erőforrásaihoz, Gasly pedig a versenyek első felében mutatott harciasságával tűnt ki. Ezek arra utalnak, hogy az Alpine-ban megvan a potenciál a további előrelépéshez, ha a fejlesztések továbbra is jól működnek.
A legnagyobb csalódást azok a hétvégék okozták, amikor a kvalifikáción már a Q1 végén búcsúzniuk kellett, vagy az autó megbízhatósági problémái miatt a futam vége előtt fel kellett adniuk a versenyt. Ezek a pillanatok nemcsak a pontszerzés esélyét vették el, de a csapat morálját is megtépázták. Az Alpine-nak mindezen kihívások mellett sikerült bizonyítania, hogy kitartó munkával és jó csapategységgel nehéz helyzetben is lehet fejlődni.
A szezon hátralévő része sok izgalmat ígér, hiszen a középmezőnyben óriási a harc minden egyes pontért. Az Alpine célja, hogy folyamatos fejlesztésekkel stabilan bekapcsolódjon ebbe a küzdelembe és legalább a szurkolói elégedettségét visszaszerezze. A türelem és az elkötelezett munka meghozhatja a gyümölcsét, és a csapat mindent meg fog tenni azért, hogy hosszú távon visszatérjen a mezőny élére – hiszen motivációban és tradícióban náluk sincs hiány!
