Az idei, 2025-ös Formula 1-es szezon egyik legnagyobb kihívását a Szingapúri Nagydíj jelentette, ahol a pilótáknak és csapatoknak nemcsak a technika határait kellett feszegetniük, hanem az emberi teljesítőképesség végpontjait is próbára tették – mindezt a trópusi hőségben és páratartalomban. Már a hétvége előtt megjelentek jelentések, hogy az FIA különleges "hőségveszély-nyilatkozatot" vezet be a futam idejére, ezzel is kiemelve, mennyire kockázatosak ezek a körülmények a versenyzők egészségére nézve.
A szingapúri versenypálya mindig is hírhedt volt az extrém körülményeiről: a hőmérséklet gyakran meghaladja a 30°C-ot, a páratartalom pedig eléri vagy akár meg is haladja a 80%-ot. Ilyen időjárás mellett a pilóták átlagosan 3-4 kilogrammot is veszítenek a testtömegükből egyetlen futam alatt, ennek döntő része folyadék. Az autóban uralkodó hőmérséklet rendszeresen meghaladja a 60°C-ot, így a szervezet folyamatosan küzd a túlmelegedés ellen, ami gyors kifáradáshoz, koncentrációvesztéshez, szélsőséges esetben pedig egészségkárosodáshoz is vezethet.
Annak érdekében, hogy csökkentsék a rizikót, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) új "heat hazard declaration", azaz hőségveszély-nyilatkozat bevezetése mellett döntött. Ez a protokoll hivatalosan is elismeri, ha a versenyt "magas hőstressz-veszélyességűnek" minősítik, és épp ezért plusz óvintézkedéseket ír elő.
A gyakorlatban ez többek között azt jelenti, hogy minden csapatot és pilótát tájékoztatnak a megnövekedett kockázatokról, és kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a hidratációra, valamint az orvosi stábbal való kapcsolattartásra. A mentőcsapatok szolgálatban lévő létszámát ilyenkor megnövelik, több orvosi posztot üzemeltetnek, és az egészségügyi stáb különösen ügyel a hőguta és a hőkimerülés korai jeleinek felismerésére. Fontos, hogy a pilótákat arra biztatják, jelezzék, ha bármilyen szokatlan tünetet tapasztalnak – még akkor is, ha ez a versenyük feladásával járna.
Noha a Formula 1-ben a fizikai teljesítőképesség mindig is kiemelt szerepet játszott, a szingapúri futam talán a legkönyörtelenebb ebből a szempontból. Néhány pilóta különleges edzésprogrammal készül a többórás megpróbáltatásra: szaunázás, intenzív kardio edzés meleg körülmények között, súlymellényes futás, illetve speciális táplálkozás segíti az alkalmazkodást a hőséghez. A pályán az autókban extra hűtőrendszereket alkalmaznak, például speciális ventilátorokat és hővisszaverő rétegeket a pilótafülkében – bár ezek a megoldások korlátozottak, hiszen az aerodinamikai és súlybeli követelmények gátat szabnak a komfortjavító extráknak.
Kutatások bizonyítják, hogy 1-2°C-os testhőmérséklet-emelkedés már drasztikusan rontja a reakcióidőt és a koncentrációt, ami egy olyan sportban, ahol milliméterek és ezredmásodpercek döntenek, súlyos következményekkel járhat. A szingapúri futam után több pilóta beszámolt fejfájásról, szédülésről, dehidratációról – volt, aki nem tudott önállóan kiszállni az autójából, és orvosi ellátásra szorult. Nem véletlen, hogy az FIA a 2025-ös évtől kezdve minden extrém körülmények között megrendezésre kerülő nagydíjon alkalmazza a hőségveszély-nyilatkozatot, hogy még jobban megvédje a pilótákat.
Az F1 rajongók számára lenyűgöző látni, hogy mennyi előkészület, tudományos háttér és odafigyelés szükséges ahhoz, hogy a sportolók ilyen rendkívüli körülmények között is a legmagasabb szintű teljesítményt nyújtsák. Mindehhez elengedhetetlen a legmodernebb technológia és az emberi kitartás, amelyből 2025-ben sem szenved hiányt a Formula 1 világa.
