Nap mint nap találkozunk olyan nyilatkozatokkal, cikkekkel, ahol a Forma-1 mostani legjobbjait/sztárjait hasonlítják össze a régmúlt idők nagyjaival. Érdemes ezt csinálni és egyáltalán van értelme az ilyen értekezéseknek?
Röviden: Igen. Bővebben: NEM…
Mi magunk mindig jókat szórakozunk, amikor egy-egy hangzatos című publikáció után a kommentmezőket olvassuk, és ott elemi felháborodást vélünk felfedezni. A sajtó reklámja a publikáció, annak felülete a hipotézisek, értesülések, és ezek sajátságos keveredései, értelmezései. Ezért, kedves olvasó, számunkra a válasz igen, hiszen mindig jól jön a kattintásérzékeny téma, a versenyzők összehasonlítgatása pedig ezek közül az egyik sláger. Akinek mindez nem tetszik: Ha benneteket nem ez és úgy alapból a bulvár foglalkoztatna, nem erről írnánk. És más sem.
Más megközelítésből viszont teljesen okafogyott Max Verstappent Ayrton Sennához, vagy akárcsak Michael Schumacherhez viszonyítani. A brazil vagy a német legenda idejében még teljesen más volt a Formula-1, de teljesen más volt minden, így az egész világ is. Manapság a Verstappen féle „tenyésztett” formaautós pilóták már a legelső open wheel tesztjükre úgy érkeznek meg, hogy szimulátoron több ezer kört tettek meg azon a pályán, ahol még korábban soha nem jártak. Ismerik annak az autónak a kvázi határait, amit még sosem vezettek. Abszolút fel vannak készülve minden eshetőségre, a vis maioron kívül minden váratlan szituációt lemodelleztek már, rengeteg belső kamerás felvételen, pálya melletti megfigyelésen, pályabejáráson, mentori beszámolón vannak túl.
Ezek tekintetében gondoljunk vissza a régi idők versenyzőire, akik rendszerint kollektív teszteken, szabadedzések alkalmával tanultak be nyomvonalakat. Maga mindez már akkora időben mérhető hátrány, hogy az okfejtést tulajdonképpen itt be is fejezhetjük, a sportszakmai fejlődés, a szimulációs lehetőségek gyakorlatilag végtelen tárháza berekeszti a diskurzust. Ha már labdarúgó EB van, kicsit olyan ez, mint Puskás Ferencet akarnánk összehasonlítani Judge Bellinghammel… Értelmetlen lenne, hiszen a labdajátékokban szintén tetten érhető a sportág laikus szemmel már-már felfoghatatlan „gépesítése”, megerősödése, felgyorsulása.
Hogy zárszóként mégis előrukkoljunk valamiféle konzekvenciával: Bármiféle összehasonlításnak csakis akkor lenne értelme, hogyha az adott versenyzőket kiragadnánk a saját kontextusukból, majd a teljes sportolói előéletüket és minden tapasztalatukat törölve egy márkakupában eresztenénk őket össze. Lehetőleg több szezon erejéig, talán akkor körülbelüli választ kapnánk arra, hogy közülük ki a legtehetségesebb.
Merthogy ki minden idők legjobbja, arra SOSEM FOGUNK. És mivel a fentebb említett példa futurisztikus jellegéből adódóan sosem fog megvalósulni, jobb, ha megértjük: Ha valamelyik neves szakértő hasonlítgat, azt kizárólag a saját médiaportfóliójának építgetése érdekében teszi. Szívesen. 😉
